Hun Damaszk

A damaszkolás bemutatása 

A történelemben visszatekintve a damaszkolás a vas felfedezésével egyidős eljárási mód. A modern kor a damaszkolást már nem az alapanyag homogenizálására alkalmazza, hanem sokkal inkább azért, mert így a fémnek egy exkluzív, esztétikus külső kölcsönözhető. A damaszkolt anyag nem csak acélból állhat, acél mellett egyéb fémekkel is elvégezhető a damaszkolás.

A damaszkolás az acél tulajdonságainak javítására kifejlesztett ősi módszer. Bár az elnevezés egy földrajzi hellyel látszik összefüggést mutatni, nem lehet konkrétan meghatározni, honnan származik. Nagyon sok helyen alkalmazzák különböző fajtáit. Valójában inkább gyűjtőfogalomnak tekinthető, mint konkrét eljárásnak. Az ilyen acélnak ezernyi verziója lehet, melyeknek nagyban különbözhet az előállítási módja, kinézete, sőt minősége is. Ami közös bennük, hogy a damaszkolt (damaszkuszi) acélnak a felületén több-kevesebb minta látszik. Ez a minta a belső szerkezetet tükrözi. A damaszkolt acéloknak két fő típusát különböztethetjük meg előállítás, kinézet és tulajdonságok tekintetében. Az egyik típust kovácstűzben, sorozatos tüzihegesztéssel hozzák létre (hegesztés- nyújtás- hajlítás- hegesztés- nyújtás- hajlítás- stb.). Ennek a fő típusnak számos (vagy számtalan) variációja létezik. A másik fő típust (wootz acél) egy zárt tégelyben vaspor és szén felhasználásával állítják elő. A zárt tégelyben a felületükön cementálódott vasszemcsék összetapadnak. Hűlés közben kialakul az acélban egy cementit háló, amely a felszínen is látszik.

Az elsõ dolog a damaszkolt pengék megértéséhez, hogy tudjuk mi a különbség az eredeti damszkuszi acél és a damaszkolásnak elnevezett eljárás között. Az utóbbi eljárásnál általában kettõ vagy több különbözõ széntartalmú acélokat hegesztettek egy rúddá kovácshegesztéssel, majd ezt hajtogatták, hegesztették és alakítottak ki különféle felületi mintázatokat az acélrétegek színének megfelelõen, ennek egyik módja a lapdamaszkolás, melyet a Japán kardoknál is alkalmaztak. A damaszkuszi pengéket viszont egy, egyforma széntartalmú tömbbõl kovácsolták, és a felületi mintázatot a cementit alakította ki, és nem két v. több különféle fémbõl hajtogatták és hegesztették.

A Kelta törzseknél is használtak olyan kardokat, ahol két különbözõ széntartalmú acélt összekovácsoltak. Rájöttek, hogy ezzel javíthatják a penge tulajdonságait. A kemény adja a penge élét, míg a lágy acél a penge rugalmas testét. A problémák akkor kezdõdtek, mikor a kovácshegesztés nem sikerült tökéletesen. Ahol a hegesztés hibádzott ott lehetõség adódott a repedésre, erre leginkább a csatákban letörött élek mutattak rá. Megpróbálták úgy megoldani, ahogy a Japán kardoknál is, hogy a külsõ kemény rétegbe belehelyezték a lágy magot. A különbség, hogy itt nem hajtogatták előtte egyik réteget sem. Ez még mindig kedvezett a zárványokból kiinduló repedéseknek.
Valamikor 500 táján a Vikingek egészen jó kardokat kezdenek gyártani ismételt hajtogatással és hegesztéssel. Lágy és kemény acélszalagokból rudat kovácsoltak, vagyis használták a kovácshegesztést. Kardjaikat a felületi mintázatuk alapján kígyós kardoknak is nevezzük.

Hajlékony, rugalmas, szívós és mégis kemény pengéhez jutottak. Ez az eljárás körülbelül 1000-tõl kezdett kiszorulni, mivel az olvasztókban egyre jobb minõségű vasat és acélt kezdtek gyártani. Így a pengék is egy anyagból készültek. 1300 táján kezdik használni a vízi erõvel hajtott fújtatót – ennek is köszönhetõ a jobb acél – és kalapácsot. Gyorsabban készül el egy penge és általánosságban jobb a minősége.

A damaszkolás lényege, a kovácsolás egyik, vagy talán legnehezebb mûvelete a kovácshegesztés. Ez a mûvelet azonos vagy közel azonos széntartalmú acéloknál nem is olyan nagy ördöngösség. Azonban, mint ahogy a Japán kardoknál is a rétegek között a széntartalom eléggé eltér és tág határok között mozog, 0,5%-tól 1,5%-ig. A probléma a különbözõ széntartalmú rétegek hegeszthetõségébõl adódik, mivel minél nagyobb a széntartalom, annál nagyobb hõmérséklet kell a tökéletes hegedéshez. Ezért fordulhatott elõ az elsõ kovácshegesztéssel javított pengéknél, hogy az él letörött használat közben.

Nagyon jó minõségû kardokat lehet elõállítani damaszkolással, amelyek ötvözik a lágyacél rugalmasságát a magasabb széntartalmú acél keménységével.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat